 | |  |
|
| Hozzászólni csak bejelentkezés után lehet. |
|
|
|
|
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Borisz tegnapi szülinapja:  Ez a fotózkodós születésnap a kutyák számára felér egy állatkínzással. Meg is fogadtam, h több ilyen nem lesz. Szegények, nem nyúlhattak a kajához, amíg megfelelő fotó nem készül a dologról. Boriszka annyira megúnta, hogy a végén reményvesztetten lefeküdt a fotelba, Lefke elrohant, Whisky meg hatalmas sóhajjal beült a kosarába. Amikor pedig letettem a tányért, h már ehetnek, nem voltak hajlandók, annyira megsértődtek. Úgyhogy ez volt az utolsó fényképezkedés, jövőre normálisan ünnepeljük, nem bohóckodunk.
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
HANNIBÁL!
Boldog születésnapot ----HOLNAP! Nehogy már valaki megelőzzön!
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: rokapu (11673)
De aranyos a gyerekekkel! Eszembe jutott, hogy mikor az első kutyánkat vettünk, a gyerekek mindig azon vitatkoztak, hogy ki aludjon az emeletes ágy aljában. Mert oda be tudott mászni Akela éjszaka.
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: hannibal (11674)
Minek kell mennie..... az ÉLETNEK. Az együttélésnek....az konfliktusok tömkelege lehet és felőrli a résztvevőket. Hát ebben a családban jól működnek a dolgok......Merlinnel.
Értem vagy értem
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: rokapu (11673)
De minek kell mennie karikacsapásként? Ezt nem értem.
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Hannibál!
Merlin új otthonában.Mindenki boldog, minden megy, mint a karikacsapás!
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
Előzmény: Azura (11671)
újságcikkből részlet
|
| |
 | |  |
 | |  |
|
| |
 | |  |
|
A siker veszélye, a kudarc haszna
A MINDENNAPOK FOLYTONOSAN feladatok elé állítanak, s függően attól, hogyan oldjuk meg ezeket, testünk és lelkünk is viszszajelez. A siker következtében hormonok szabadulnak fel, ami euforikus örömöt okoz. Ha kudarcot vallunk, éppen ellenkezőleg, szomorúakká válunk. Ezért szomjazzuk a sikert, és keressük mindenáron. Ám az élet huncutul megtréfál: arra ítél, hogy mindkettőt átéljük. A kudarc ugyanis az élet természetes része. Szembesít vágyaink és a valóság közötti eltéréssel. A siker azt mondja: csak így tovább. A kudarc üzenete azonban fontosabb: így –ne tovább. A sikernek tehát örülünk, a kudarcból viszont tanulunk. Pontosabban: a kudarc esélyt adhat arra, hogy újra sikeres légy. A kudarc jobb jellemformáló, mint a siker” – biztatott apám az első versenyem után, amikor lemaradtam. Ettől nem lettem boldogabb, de elgondolkodtam, miért is vesztettem. Nem nyertem meg a következőt sem, másfél évet kellett várni a sikerre, de megérte.
Az életben – szemben a közhiedelemmel – többnyire nem érvényesül, hogy a siker sikert szül. Sőt a siker mintha gyakran kudarcnak vetne ágyat. És ami a legkülönösebb: éppen a legtehetségesebbek vannak leginkább kiszolgáltatva saját sikereiknek. A világ meghökkenve szembesül az örök győztesnek kikiáltott sikeres vállalkozó, a diadalmas politikus vagy az ünnepelt művész bukásával. Majd hirtelen felfedezi bukásuk három – személyiségükben megbúvó – okát: az önhittséget, az arroganciát és az önimádatot. E tulajdonságok – ilyen-olyan mértékben – mindenkiben ott szunnyadnak. A győzelem előhozza, a folyamatos siker pedig a személyiség alapvonásává erősítheti ezeket. Ez az oka, hogy éppen a legkiválóbbakban halmozódnak fel és alkotnak robbanásveszélyes elegyet. Már a régi görögök is ismerték a jelenséget, és külön szavuk volt rá: hübrisz. Homérosz az istenekkel szemben megnyilvánuló pökhendiséget jellemezte így. Arisztotelész olyan kancsalságnak tekintette, amely eltorzítja a belső látást. A hübrisz különös fogalomcsokorral írható csak le: önromboló elbizakodottság, intellektuális arrogancia, a valósággal nem számoló önhittség. Ha ez a három jellemvonás elhatalmasodik, az a siker dicsfényében fürdőző egyént bukásba rántja, és kudarccá változtatja az egykori győzelmeket.
|
| |
 | |  |
|